Utolsó meccsét játssza a modern kori ausztrál labdarúgás egyik legmeghatározóbb játékosa, Milos Ninkovics.
Kevés olyan Európából „importált” játékos fordult meg az ausztrál élvonalban, akire a szurkolók szívesen visszaemlékeznek. Még kevesebben vannak olyanok, akik korábban már letettek valamit arra a bizonyos asztalra és nem valamelyik alsóbb osztályból érkeztek az A-League-be. Ninkovics az előbbiek táborát erősíti, hiszen válogatott játékosként, az ukrán Dinamo Kijev sztárjaként tartották számon fénykorában. Nevét a mai napig sokan ismerik, pedig utoljára 2015-ben a francia Evian játékosaként lépett pályára Európában.
Két évre érkezett, kilenc lett belőle
A szerb játékost 2015-ben mutatta be a Sydney, mint a csapat új sztárját. Az akkor alig 30 éves Ninkovicsot az ausztrál válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya, Graham Arnold és a csapat akkori szerb légiósa, Milos Dimitrijevics csábította a csapathoz, amivel a liga egyik legerősebb középpályás sora lett a Sydney-é. A két szerb mellett a fiatal Brandon O’Neill bontogatta itt a szárnyait, de éppen csak volt hely a kezdőben a szlovák Filip Holoskonak, a francia Mickaël Tavaresnek vagy éppen Alex Brosque-nak is. Ninkovics ekkor már többszörös ukrán bajnok, kupa-és szuperkupa győztes volt, de a Crvena Zvezdával is bajnoki címet ünnepelhetett. Ráadásul az ausztráloknak se volt teljesen ismeretlen: a 2010-es dél-afrikai világbajnokságon mind a 90 percet a pályán töltötte az ausztrálok ellen. (Az ausztrálok -mint tudjuk- 2-1-re nyertek)
„Csodálatos pedigréje van, tavaly a francia élvonalbeli bajnokságban és a 2010-es világbajnokságon is játszott, és azt a fajta minőséget mutatja, amit mi szeretnénk a Sydney-nél. Izgatott vagyok a vele folytatott beszélgetés után, nagyszerű srác, és alig várom, hogy együtt dolgozhassak vele. Biztos vagyok benne, hogy a Sydney FC minden tagja és szurkolója izgatott miatta.” – mutatta be Graham Arnold a csapat friss igazolását.
Ekkor még nem tudhatta, micsoda kincset igazoltak.
„Alig várom, hogy az A-Ligában játszhassak” – mondta Ninkovics a bemutatóján.
„A Sydney egy neves klub és az egyik legnagyobb a ligában. Alig várom, hogy képviseljem az Égszínkékeket, és megmutassam Ausztráliának, mire vagyok képes. Izgatott vagyok, hogy az Ázsiai Bajnokok Ligájában játszhatok, és remélem, sikereket hozhatok a Sydney FC-nek. Szeretnék érmeket nyerni.”
Legendás hét év
Ninkovics szerényen a 10-es mezt választotta Sydney-ben. Azt a tízest, amit a klubnál utoljára az olasz világbajnok, Alessandro Del Piero viselt – utólag nem mondhatni, hogy égette volna a hátát a szám. A szurkolók hamar a szívükbe zárták az elnyűhetetlen középpályást. A pályán és azon kívül is mindent megtett a csapatért és a szurkolókért. Egy-egy győztes meccset követően elsőként ért ki a lelátóra a drukkerekhez, hogy együtt ünnepeljen velük, de egy fotóra vagy jó szóra mindig meg lehetett állítani az utcán is.
Érdekesség, hogy bár nem volt erőssége a góllövés, sokat számított mikor talált be az ellenfelek hálójába. A Transfermarkt adatai szerint 39-szer volt eredményes 37 meccsen, ezek közül viszont csak négyszer kapott a Sydney, akkor, amikor Ninkovics gólt lőtt – hogy a pontszerzések neki voltak-e köszönhetőek, már sose fog kiderülni, ezt a statisztikát viszont minden játékos megirigyelheti.
Bár sokszor téma volt, hogy Ninkovics elhagyja a Sydney-t, végül mindig maradt. Emlékezetes volt például a 2016-os uborkaszezon, amikor az Egyesült Arab Emirátusokból és Katarból is sokkal jobb ajánlatot kapott, a Sydney azonban nem engedte el az arabokhoz, mivel még egy éves élő szerződést kötötte a klubhoz.
„Hogy őszinte legyek, nehéz volt. De jó, hogy ez az előszezonban történik. Az előszezonban nehéz volt (elfogadni a döntést), de miután elkezdődött a bajnokság, sokkal könnyebb lett számomra” – mondta Ninkovics akkor.
„Nagyon nehéz időszak volt számomra, mert jó ajánlatom volt, és 31 éves vagyok. Soha nem lehet tudni, ez a futball. Soha nem tudhatod, mi történik holnap. De már elfelejtettem, mert tisztelem ezt a klubot, tisztelem a klub embereit. Most csak a Sydney-re koncentrálok. Szeretnék segíteni a csapattársaimnak, a klubnak, hogy öt-hat év után bajnoki címet nyerjünk.”
Egy évvel később pedig már Rhyan Grantnek kellett noszogatnia az illetékeseket, hogy hosszabbítsák meg Ninkovics szerződését a klubbal, miután hét év után ismét bajnoki címet ünnepelhettek. A klub elöljárói hallgattak Grantre (és a szurkolókra), majd még egyszer meghosszabbították, ám 2022-ben már nem sikerült megállapodnia a feleknek és érdekes körülmények között Ninkovics a városi rivális Western Sydney Wanderers játékosa lett.
„A legendákat nagy becsben tartják. Az árulók hagyatéka elpusztul”
Mindenkit, de főleg a Sydney szurkolóit sokkolta a hír, amikor bejelentették, hogy Milos Ninkovics nem hosszabbítja meg szerződését a klubbal, sőt, egyenesen a rivális, Wanderers játékosa lesz. A klub és Ninkovics egymásra mutogatott: a Sydney szerint ők olyan szerződést ajánlottak, amilyet még soha senkinek, Ninkovics viszont tiszteletlennek tartotta a klub ajánlatát. Mivel nem tudjuk, egészen pontosan mit tartalmazott az új szerződés, egy ideig csak a kiszivárgott pletykákból lehetett találgatni és összerakni a képet, egészen addig, ameddig Ninkovics a bosnyák médiában nem beszélt a részletekről.
„A klub néhány nappal ezelőtt azzal a történettel állt elő, hogy az új szerződéssel együtt felajánlották nekem, hogy a szerződés lejárta után is a csapatnál maradok. Ez részben igaz. A szóban forgó szerződés, amelyet a következő szezonra írtam volna alá játékosként, ahhoz a feltételhez volt kötve, hogy megkapom az útlevelet (ausztrál állampolgárságot). Állandó ausztrál lakos vagyok de még mindig nincs ausztrál útlevelem (állampolgárságom), vagyis formálisan külföldi vagyok a ligában. A klub gyakorlatilag ezt a feltételt szabta, hogy ha a szezon kezdete előtt megszerzem az útlevelet, akkor megkapom a szerződést, ha pedig nem, akkor valamilyen pozíciót kapok a klubnál.”
„Tiszteletben tartom a döntésüket, de én nem tudnék olyanra szerződni, amit nem tudok befolyásolni. Az állampolgárság nem olyasmi, ami az én akaratomon múlik, ezért úgy gondoltam, hogy az egész helyzet ilyen megközelítése nem volt helyénvaló. A feltételeik elfogadása azt eredményezhette volna, hogy végigcsinálom a szezonra való felkészülés és edzés teljes folyamatát, ami körülbelül három hónapot vesz igénybe, és ha nem kapom meg az útlevelet, be kell fejeznem a pályafutásomat.”
„A klub segített volna abban, hogy minél hamarabb megkapjam az állampolgárságot. Ez azonban valahogy furcsa volt számomra, vagy jobb, ha úgy mondom, komolytalan, mert ha valaki azt akarja, hogy játssz, mint a korábbi években, soha senki nem tette fel a kérdést, hogy külföldi vagy-e vagy sem. Mindig meg tudtuk beszélni a szerződés feltételeit. Én egyszerűen nem tudtam elfogadni ezt az állampolgársággal kapcsolatos feltételt. Másrészt az ügynök, aki a szükséges dokumentumok összegyűjtésével és az állandó tartózkodási engedély megadásával foglalkozott, azt mondta nekem, hogy gyakorlatilag nem lehetséges három hónap alatt megkapni az útlevelet. Azt is elmagyarázta, hogy ez akár hat-hét hónapig is eltarthat.” – mondta Ninkovics a bosnyák podcastban.
„Elmondom, hogy mi a helyzet, ami engem illet. Soha egy rossz szót sem fogok szólni arról a klubról, amelyben hét hihetetlen évet töltöttem. Tisztelem az ajánlatukat, de egyszerűen nem tudtam elfogadni. Soha nem tudnék elfogadni valamit, ami nem rajtam múlik, és három hónapig menni és edzeni, majd imádkozni Istenhez, hogy megkapjam az útlevelet (állampolgárságot). Ez egy olyan dolog, ami közvetlen hatással van arra, hogy befejezem-e a pályafutásomat vagy sem, miközben az utolsó meccsemet és a búcsút teljesen másképp képzeltem el.”
Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a Sydney ekkor már szóban (de lehet írásban is) megegyezett egy légióssal és mivel a szabályok szerint túl sokan lettek volna keretben, megválni pedig senkitől sem akartak, célszerű lett volna, ha Ninkovics ausztrál állampolgársága miatt felszabadul egy ilyen hely a keretben.
Ninkovics azonban jól döntött: megkapta az ausztrál állampolgárságot, de 2023 januárjában.
A Sydney vezetősége és akkori vezetőedzője, Steve Corica sem volt ennyire bőszavú a témával kapcsolatban, sőt mi több, egyenesen ellenségesen viselkedtek Ninkoviccsal. Volt játékosuk távozásának hírét például a „Ninkovics úgy döntött, elhagyja a Sydney-t” címmel jelentették be oldalukon. Az, hogy a Sydney szurkolói a két csapat első rangadóján folyamatosan kifütyülték a szerbet, talán nem meglepő, az viszont igen, ami az öltözőben történt. Emlékezetes pillanat marad, amikor Ninkovics bement a Sydney öltözőjébe lepacsizni a volt társakkal, ám a végén összeszólalkozott Coricával, amikor dulakodás közepette sikerült őt kitessékelni a meccs végén.
Fakó utolsó évek
A Western Sydney Wanderersnél már nem a régi Ninkovicsot láthattuk játszani. Nyilván köze lehetett ahhoz, ahogy Ninkovics elhagyta volt csapatát és az sem utolsó szempont, hogy az egyetlen ausztrál ázsiai BL-győztes Wanderersnél fogalmuk sincs, hogy kellene jó csapatot összerakni egészen kiváló képességű játékosokból. A Wanderers annak ellenére, hogy idén is jól indította a szezont és sokan ismét sikereket láttak a jövőben, kipukkadt a Rudan-lufi és a rájátszásról is lemaradtak, Ninkovics pedig csereként beállva, alig 10 ezer néző előtt búcsúzott a hazai közönségtől, miközben 2-1-re kikaptak a Melbourne City-től.
Ninkovics az utolsó évekre tehát megosztó személyisége lett a ligának és az ausztrál labdarúgásnak, pár dolog azonban biztos. A Sydney szurkolói szerint már nem a klub legendája, a Wanderersnél semmi olyat nem tett, ami miatt az lehetne. Az A-League viszont sokat köszönhet neki és a bajnokság egyik legjobbjaként vonulhat vissza 39 évesen és 215 bajnoki meccsel a háta mögött.